Ókori Egyiptom. Korszakok a múzeumban - MúzeumShop
– Legkedvesebb foglalatosságuk a lólopás, s ha mezőn a kezét illyenre teheti, miben a 14 éves gyermek is gyakorlott jó lovas, hátára kapaszkodik s azon egész éjen vágtatva utazik; viradtakor, ha czélja helyét nem érte el, félre eső bokorba vagy sásba vagy erdőbe vonul, honnan este tovább folytatja utján, mindaddig mig magát bátorságban lenni nem tudja. Ott gazdájához érvén ennek közbenjárása által a lopott lovat olcsón vagy drágán, mint lehet, eladja. Néha helyben adják át a távolabb helységből jövő társaiknak, kiknek értésökre adják, hogy mikor, s hol jelenjenek meg a lopandó ló átvétele végett s olly kikötéssel adják át, hogy ha nála meg is találnák, meg ne mondja, kitől vette, mit hiven meg is tartanak, mivel cserelopásokat is szoktak véghez vinni.
Támadást követtek el az egyiptomi rendőrök ellen - ATV
Ha az ekkép megcsalt a többi czigányokat megtámadja a csalót előadni, a vajda komolyan azt feleli, hogy nem tartozik, s ha nem hágy neki békét, azonnal feladja a törvényhatóságnak, mint olly embert, ki amazt elcsábitá, pénzcsalásra birta, s vele egyaránt vétkes. Illyenkor a szegény megcsalottnak nincs mit tenni, hanem rászedetésén buslakodva távozni, ne hogy mint hamis pénzt készitő elfogassék s börtönbe zárassék.
A beyek, kajmakánok s más előljárók a beduinokkal mint vagyontalanokkal sokkal szelidebben bánnak, mint az adózónéppel, kiken különböző zsarnokságokat követnek el, s ezért onnan hova letelepedtek nem távoznak addig, mig élelmezésekre csak valamit kapnak – azután felszedik sátorfájokat, tevére rakják gyermekeiket s kevés vagyonkájokat s tovább költöznek, kivált ha olly csint követtek 1539el, miért őket nagy büntetés érhetné. Ha a tisztviselők ellenük erőszakoskodnak, ezeren s többen is egybegyülnek, a helységet megtámadják, rabolják, pusztitják, mind addig, mig a lakosokat ki nem üzik s helyüket el nem foglalják, mi ha sikerül, addig nem távoznak, mig a lakosokat mindenekből ki nem eszik s tökéletesen koldulásra nem juttatják. Illy móddal néha több helységeket foglalnak el, s szegényitik a földnépét, annyira hogy a rájok rótt adót sem fizethetik le. Illy erőszakos tetteiknek néha még a kormány sem képes gátot vetni, miszerint magukat függetlenekké téve, sem adót nem fizetnek, sem közterhekben nem részesednek s annyira elhatalmasodnak, hogy a kormány velek egyezkedni kénytelen s az elfoglalt helyet birtokukba engedni, csak hogy több foglalásokat ne tegyenek.
Országosvásárkor az egész sereg megindul, három s négy egymás társaságában ólálkodik, kinél kapnak könnyen ellopható pénzt, mit mesterségesen szoktak kézhez keritni, vagy a sátoros kereskedők közé a boltokba mennek, hol egyszerre többen kérnek portékát, egyik egy, másik másfélét, s addig nézegetik, mig a kereskedő elfordul, akkor hirtelen az egész darab portékát a háta megett állónak adja, ez a harmadiknak negyediknek, ki sokkal távolabb áll a vevőknél s azzal elfut. Midőn a kereskedő kárát észreveszi, s a még jelenlevő czigányokat elveszett portékái iránt kikutatja: a másik messze jár az ellopottal – miért az ekkép kimotózott cigányok, becsületök kisebbitéseért, hogy merte őket tolvajoknak állitni, a kereskedőket még meg is támadják. A sátoros czigányoknak nincs vallások, templomba nem járnak, gyermekeiket nem keresztelik, a házassági szövetség is papi közbejövetel nélkül csak magok közt történnik, halottjaikat barom módjára temetik el.
A sátoros czigányok mesterségökre nézve rostacsinálók, üstfoltozók, lakatosok, meszelő-kötők, madzag-sodrók stb., miket néha házanként hordoznak eladni, mikor ha szerit tehetik valamit lophatni, el nem mulasztják. A czigánynők többnyire szerencsemondók, mi által a könnyenhivőktől élelmiszereket, pénzt csalnak, vagy gyakran a tudatlan parasztokat rászedik, elhitetvén velek, hogy egy huszasból kettőt tudnak csinálni, s ekkép száz s több forintokat csalnak, hogy abból két annyit csináljanak, melly öszveget, ha a csaló kezéhez kap, a többiveli közös egyetértésből bizonyos kitüzött helyre szökik; hová nehány nap mulva a többi is utána huzódik.
[TÉVÉ!!] Norvégia Magyarország adás 27/01/2023
Egyiptom vörös-tengeri üdülőhelyei, köztük Hurghada és Sarm es-Sejk népszerűek az európai turisták körében. A hatóságok az elmúlt években igyekeztek újjáéleszteni a létfontosságú idegenforgalmi ágazatot, amelyet az évek óta tartó instabilitás, majd a közelmúltban a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború is megviselt.
Egyiptom | Internet TV | TV nézés online| Élő adás TV
Azt sem tudni, hogy ugyanannak a tengeri ragadozónak a számlájára írható-e mindkét támadás. A helyi média szerint makócápára gyanakodnak, ami akár négy méteresre is megnőhet. Egy makócápa 590 kilogramm súlyt is elérhet és óránként 70 kilométeres sebességgel képes úszni. A környezetvédelmi minisztérium vizsgálatot indított az incidensek ügyében. A helyi sajtó szerint az érintett partszakaszokon betiltottak mindenféle "tengeri tevékenységet", ideértve a halászatot is. A cápatámadások az utóbbi években viszonylag ritkák voltak Egyiptom vörös-tengeri partvidékén. 2020-ban egy fiatal ukrán fiú a karját, egy egyiptomi idegenvezető pedig a lábát vesztette el egy cápatámadásban. 2010-ben cápatámadás ölt meg egy európai turistát, és további cápatámadásokban sérült meg több turista a Hurghadával szemben fekvő Sarm es-Sejknél.
Ha vagy egyszer megtörténnék, hogy a tulajdonos lovát megtalálván, a tolvaj elfogatik, mihely ezt a sátoros csoport megtudja, a vajda vezérlete alatt rögtön seregestől férfiak, asszonyok megindulnak s véduraikhoz, a megye vagy pedig helység tisztjeihez futnak, s addig rimánkodnak, esedeznek, mig a fogolynak kezességre elbocsátását megnyerik, s tallérokat, aranyakat s néha ezüstpoharakat s más ékszereket, mikkel el vannak látva, viszenek ajándekba. Ezt közönségesen teszik öszve, 1540mivel a lopott ló árát is közösen osztják fel egymás közt, ollyformán, hogy a lótolvaj s eladó a vajdával két egyenlő, a többi csak egy részt kap – sokszor megtörténik az is, hogy véduraikat távolabb helyről lopott lóval ajándékozzák meg – s ezek sem utasitják vissza, mert lucri bonus odor. Illy adományokkal ugy ellátják a tolvaj dolgát, hogy tette feledékenységbe megy.
Fáraók földjén rádióadás archívum